Hasznos tanácsok

Talaj-előkészítés

 A növények telepítését mindig ezzel kell kezdeni.

A meglévő növényzet felmérése.

- Beteg és nem kívánt növények eltávolítása (fás szárú növények esetében ezt mindig tartalmazza a terv).

- Gyomnövények felmérése, eltávolítása (részletesen is írok ezekről a módszerekről).

Talaj előkészítése az ültetéshez:

- Talajlakó állatok felmérése, szükség szerint eltávolítása (részletesebb módszereket lent tárgyalok). Vakondok ás pocok eltávolítása a területről. A két állat életmódja eltérő. A vakondok egy rovarokat fogyasztó állat, míg a pockok növényi részeket táplálkoznak. A kártételük ebből adódóan is eltérő. A vakondok csupán esztétikai kárt okoz, egyébként lazítja a talajt, fokozza a talajéletet. Ezzel szemben a pocok sajnos megrághatja a növények gyökereit, ezért ha felszaporodott a területen valamilyen módon védekezni kell ellene. A vakondok irtását törvényeink kifejezetten tiltják, az állat eszmei értéke jelenleg 25.000 Ft. Léteznek remek élvefogó csabdák, amelyek az állatot élve fogják meg, és el lehet vinni olyan területre ahol kevésbé zavaró, hogy az állat végigjárja a területet.

 - A virágágyásokat fel kell ásni (eltávolítani a kártevőket: drótférgeket, pajorokat, lótücsök, vetési bagolypille lárváját). Ha szükséges akkor talajfertőtlenítőt is használhatunk. Meg kell lazítani a talajt 30-40 cm-es mélységben.

- Szoliter növényeknél csak a növény helyét kell felásni. Fák telepítésénél 50-70 cm × 50-70 cm-es gödröt érdemes készíteni. Cserjéknél 30-40 cm × 30-40 cm-es gödör elegendő.

A megfelelő gödör méret nagyon fontos, mert ha a  fiatal növény számára nincs kellő képpen fellazítva a talaj, akkor a gyökerei nem tudnak fejlődni, a talaj nem vezeti el a túl sok vizet, illetve nem tudja tárolni azt a növény számára.

 Hasznos segítőtársainkról ne feledkezzünk meg.

A cickányok ellentétben a pockokkal és az egerekkel szemben hasznos-rovarevő életmódot folytatnak.

A házi macskák pedig kitűnő segítőtársaink, lelkes vadászatuk során hamarosan meggyérülnek a haszontalan talajlakóink.

Gyomirtás

Mielőtt egy területet betelapitünk mindenképpen számolni kell az ott lévő növényzettel.

​Gyomnövényeinket három kategóriába lehet sorolni.

 Egynyári gyomnövények

Ezek eltávolításához nincs szükség még vegyszeres gyomirtásra sem. A területet alapos kapálással, gereblyézéssel meg lehet tisztítani ezektől. A növénymaradványok eltávolítása után természetesen fel kell ásni a területet. Sajnos ritkán van olyan terület, hogy csak ilyen növények vannak a területen. 

 Tarackoló gyomnövények

Talán ezzel a csoporttal vesződünk legtöbben. Itt mindenképpen vegyszeres gyomirtást javaslok. Ha van rá mód akkor akár két, súlyosabb esetben akár háromszori kezelést is kell végezni. Totál gyomirtók (glifozát hatóanyagú készítmények a leghatásosabbak) ellenük. Ilyenkor mindenképpen számolni kell azal, hogy a gyomirtó szer 2-3 hét alatt éri el a kívánt hatást, ez alatt az idő alatt felszívódik a növényben és elpusztítja a gyökereket is. Ha sikerült véglegesen megszabadulni az élő tarackoktól akkor is célszerű azt az ásás folyamán eltávolítani a területről.

 Karó gyökérrel rendelkező gyomnövények

 Sokaknak gondot jelent a pitypang eltávolítása. Rendszeres fűnyírással megakadályozható a felszaporodása, de mivel a gyökerei nagyon ményen vannak ezért kiirtani nem könnyű feladat. Ágyásokban a felszívódó szerek telepítés előtt megoldják ezt a problémát, illetve, ha magasabb növényeket ültetünk akkor árnyékban maguktól vissza fognak szorulni a területről.

Telepítés

Konténeres növényeim ültetésénél fontos, hogy haza szállítás és az ültetés ideje között nedvesen tartsuk a növényeket. Akár több hetet is eltelhet a növények ültetése és a megvásárlás között, de fontos, hogy naponta kapjanak vizet, ne száradjanak ki a növények. Nyári időszakban érdemes árnyékba helyezni a növényeket, ezzel is segíteni a vízkészletük megtartásában.

​Mielőtt telepítenénk mindenképpen javaslom, hogy tartsák be azokat a szempontokat amit a talaj előkészítés során leírtam.

Szoliter növények (cserjék, fák)

A gödör aljára vissza lapátoljuk a puha humuszos talajt. Beleszórjuk a növény számára szükséges tápanyagot (Minden általam forgalmazott növényhez mellékelem). Elkeverjük az ott lévő talajjal, majd a növényt kivéve a konténerből behelyezzük az ültető gödörbe, úgy hogy pár centivel a felszín alatt legyen a növény töve. Oltott növényeknél figyeljünk oda, hogy az oltás mindig a föld felszíne felett legyen. Lapátolunk mellé földet. Miután félig megtelt a gödör, jó alaposan beöntözzük a gödröt vízzel (10-40 liter vizet is elnyel egy rendesen előkészített talaj).  Ezután betemetjük a gödröt és készítünk egy tányért a növény számára, hogy a locsolást megkönnyítsük a későbbiekben.

Tápanyag ellátás: Az általam adott tápanyag kombináció mellé lehet használni növényenként 2-3 kg érett, szerves marhatrágyát.  Érett istállótrágyát használjunk, mert az biológiailag a legértékesebb. A félig érett trágyában a szalmaszálak még jól megkülönböztethetők, színük világos. Szaga erőteljes. Az érett trágyában a szalmaszálak alig észrevehetők, színük sötétebb, a trágya anyaga egyneműbb. A túlérett trágya kenőcsös, vagy teljesen száraz tápanyagokban szegény, nehezen teríthető el.

Fák esetében érdemes karót helyezni a növény mellé. Ez leginkább a növény gyökeresedését segíti elő. A szél állandóan mozgatja a növény koronáját, ezért az nem tud kelőképpen kapaszkodni a talajba. A mellékelt kép alapján látszik, hogy hogyan helyezzük el. Fontos, hogy a kötöző anyag ne vágjon bele a fa testébe. Ezért érdemes alátétként egy ruha darabot használni és körülbelül fél évente ellenőrizni, hogy a fa vastagodását. A karót a végleges gyökeresedésig érdemes a fa mellett tartani (ez kb 2-4 év).

Erősen kötött talajoknál indokolt lehet dréncső használata (ezt mindig meg kell beszélni az ültetéskor.)


Virágágyak, sövények

Mindig érdemes gyökérhatárolót lehelyezni a talajra a virágágyások szélénél. Ezt még a telepítés előtt tegyük meg. Én a műanyag határolót szeretem a legjobban, mert azt tökéletesen le lehet süllyeszteni a talajba, ellenáll az időjárásnak és egyáltalán nem látszik. A kővel kirakott ágyásszegély is nagyoní ízléses és jó megoldás, bár lényegesen drágább. A fa ágyásszegélyek ugyan szépek, de csak az igazán jó minőségű szegély az ami tartósan ellenáll az időjárásnak.

Kimérjük a növények pontos helyét. Itt mindig a telepítési terv alapján járjunk el. Majd készítsük el az ültető gödröket. A gödör aljára vissza lapátoljuk a puha humuszos talajt. Beleszórjuk a növény számára szükséges tápanyagot (Minden általam forgalmazott növényhez mellékelem). Elkeverjük az ott lévő talajjal, majd a növényt kivéve a konténerből behelyezzük az ültető gödörbe, úgy hogy pár centivel a felszín alatt legyen a növény töve. Lapátolunk mellé földet. Miután félig megtelt a gödör, jó alaposan beöntözzük a gödröt vízzel (10-40 liter vizet is elnyel egy rendesen előkészített talaj).  Ezután betemetjük a gödröt és készítünk egy tányért a növény számára, hogy a locsolást megkönnyítsük a későbbiekben.

Talaj takarás (mulcsozás)

Nagyon hasznos a talajt szerves anyaggal lefedni, ezzel a óvjuk az ültetett növényeket a kiszáradástól, felmelegedéstől és a gyomosodástól. Fáknál lehet a tányért feltölteni, a virágágyásoknál pedig az egész területet érdemes lefedni.

A legáltalánosabban fanyesedéket (mulcsot) szokás használni. Kedvezőbb árfekvésű, de nem olyan tartós és szép, mint a fenyőkéreg.

Ideglenes takarásra nyugodtan lehet gyep nyesedéket szórni a talajra.

Öntözés

Telepítéskor

Ez az időszak a gyökeresedés időszaka, ami körülbelül 1 évig tart. Lehetőség szerint minél gyakrabban öntözzük meg a növényeket, tartsuk nedvesen a talaj felső rétegét (20-30 cm). Laza homoktalajonál érdemes naponta locsolni, kötöttebb agyagos talajon inkább ritkábban (hetente 2×3), nagyobb vízadagokkal pótoljuk a nedvességet.

Csepegtető csövek

Cserjék esetében sokat segít ha úgynevezett könnyező csövet lehelyezünk a talaj felszínére, a talajtakaró mulcs rétegbe.

Öntöző rendszer

Az általam tervezett kertek általában nem igényelnek öntöző rendszert. Öntöző rendszer kialakítása legjelentősebb felhasználási területe a pázsit locsolásánál van.

A későbbiekben

További években a díszkertünket érdemes nyaranta erősen száraz időszakokban felülről felfrissíteni, csökkenteni az erős UV- sugárzás harását. Illetve időközönként a talaj felszínét nagyobb adag öntöző vízzel feltölteni (a növények fejlődési időszakában - tavasszal; illetve a nyári szárazságokban).

Metszés

A növények metszése egy népszerű téma. Mindenki tudni szeretné, hogy melyik növényt mikor és hogyan kell metszeni. Sajnos nincsen általános recept, ami minden növény esetében megfelelő lenne.

Az általam tervezett kerteknél mindig egy részletes tájékoztatót adok, növényenként lebontva a kert tervhez a metszési időről.

​Itt néhány általános érvényű szabályt és példát fogok említeni (hibákat és tévhiteket). Fontos, hogy ha valaki bizonytalan a metszés terén akkor inkább mindig kérdezzük meg, nehogy baj legyen belőle. 

- Általános szempont az hogy metszést ősszel ne végezzünk. A növény már nehezen regenerálódik, a sebek nem lesznek felkészülve a télre. Sokan szeretik megmetszeni a rózsát és a gyümölcsfákat az októberi, novemberi időszakban. Én ezt egyáltalán nem helyeslem, sokkal fagyérzékenyebb lesz a növény és a kórokozók is könnyebben bejutnak a növénybe a lassan gyógyuló nyílt sebeken.

- Fontos hogy a metsző eszközeinket rendszeresen fertőtlenítsük (egy beteg fa metszése esetén mindenképpen tegyük ezt meg). Illetve, hogy a sebeket rendesen kezeljük le.

Díszfák metszése viszonylag egyszerű. Fiatal korban kell a fát alakítani. A megfelelő törzsmagasság fölött (1,4-2,2 m között változhat) kell az ágakat kialakítani. Ez általában már el van kezdve, a fákat a termelők már elő szokták nevelni. A korona kialakítása némi utánigazítást igényel. A közel lévő ágakat távolítjuk el, illetve az erősebben megnyúlott ágrészeket érdemes visszametszeni, ez serkenti az oldalhajtások növekedését.

 

A gyümölcsfák metszése elég bonyolult témakör. Hosszasan lehetne róla tárgyalni. Függ többek között a gyümülcs típusától, a fajtától, az alanytól  és rendelkezésünkre álló hely nagyságától. Mindig érdemes kikérni egy szakember véleményét, illetve számos helyen utána lehet nézni a fák metszési igényének.

 

Díszcserjék

 Virágos díszcserjéknél viszonylag könnyű a helyzet.

- Tavasszal virágzó díszcserjéket mindig a virágzás után metsszük meg. Így biztosan nem vágjuk le a virágbimbókat, és  a valószínűleg a növekedési időszaka is ekkor lesz a növénynek (aranyvessző, orgona).

- Nyáron, ősszel virágzó díszcserjéket nyugodtan megnyírhatjuk tavasszal, lombfakadáskor (március vége, április elején), így nyárra szép sűrűek lesznek és egyöntetűen virágoznak (pimpó, kékszakáll).

 Lombjukkal díszítő lombhullató cserjéket szinte bármely vegetációs időszakban megmetszhetjük (fagyal, díszsom).

 Lomblevelű örökzöld díszcserjéket nem szabad túl korán metszeni, mert elfagyhatnak(babérmeggy, tűztövis).

Azt hogy mikor mennyit vágjunk vissza a növényből, főképp a növény kora és egészségi állapota határozza meg.

Fiatal (1-5 éves) töveknél érdemes a sűrűséget figyelembe venni. Mindig kompakt állapotba hozni a növényt. Idősebb (10-20 éves korban) már oda kell figyelni, hogy rendszeresen kivágjuk az elöregedett, esetlegesen beteg ágrészeket. Ezeket mindig tőből távolítsuk el. Szellőztessük meg a bokor alsóbb részeit, hogy könnyen meg tudjon ujúlni a tő.

Tápanyag utánpótlás

Általam kínált növényekhez mindig adok elegendő tápanyagot az ültetéshez. Ez a tápanyag mennyiség elegendő egy évig ezeknek a növényeknek. Ültetéskor a megfelelő mennyiségű és összetételű tápanyag segít a növény gyökeresedéséhez, átsegíti a stresszen és gyorsabb növekedést ad neki.


További években is érdemes pótolni tápanyagot., a növények szebben fejlődnek tőle.

Az öntözéssel a talajban a tápanyagok oldódnak és egyúttal kimosódnak. Ezt a tápanyagtartalmat érdemes viszapótolni. Könnyen megtehetjük, ha magával az öntözővízzel jutatjuk vissza és így a növény számára is azonnal felvehető állapotban lesz.